Agyhártyagyulladás

Agyhártyagyulladás

Agyhártyagyulladás

Agyhártyagyulladás egy, a számtalan betegség közül melyek lefolyása kifejezetten veszélyes is lehet. Évről évre halljuk a híreket a fertőző agyhártya gyulladásban elhunyt gyerekekről, tinikről, akik nem kaptak időben védőoltást, vagy elmaradt diagnózis hiányában belehalnak a betegségbe, vagy sokaknál szövődmény lép fel. A felismerés életet menthet, de ehhez a szülőknek is ismerni kell a tüneteket, amik ráadásul hasonlítanak az influenzához. Tudni kell azt is, hogy az agyhártya gyulladásnak különböző fajtáit különböztetjük meg, amelyek eltérő megelőzést és kezelést igényelnek. Utánajártunk mi is az az agyhártyagyulladás, hogyan lehet védekezni ellene, és milyen hatással van a kisbabákra.

De mi is az agyhártyagyulladás?

Az agyhártyagyulladás (meningitis) az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártyáknak a gyulladásos megbetegedése. A gyulladás lehet fertőzés okozta és nem fertőzés okozta gyulladás. A fertőzéses agyhártyagyulladás okozója leggyakrabban vírus, ami többnyire veszélytelen és a beteg magától, pár napon belül felépül. A gombák és paraziták által okozott megbetegedés viszonylag ritka. Az agyhártyagyulladás második leggyakoribb, egyben legveszélyesebb okozói a baktériumok. A gennyes és vírusos agyhártyagyulladás minden életkorban előfordulhat. Egyes baktériumok például csak újszülött korban, míg egyes vírusok szezonálisan betegítenek meg, ilyen az úgynevezett kullancsvírus, amit a kullancsok terjesztenek. Utóbbit gyakran összekeverik a fertőző agyhártya gyulladással, de a kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis) bár hasonló tünetekkel jár, mégsem ugyanaz, és más vakcinával lehet védekezni ellene.

Az agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozói

A bakteriális eredetű, vagy más néven gennyes agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozója gyermekekben a meningococcus, pneumococcus, vagy haemofilus influenzae  baktérium. Újszülötteken a szülés közben történ fertőzések következményeként a streptococcus, E. coli és a Listeria monocytogenes. Ezeken kívül persze más baktériumok is okozhatnak agyhártyagyulladás betegséget.A betegség gyors lefolyású, cseppfertőzéssel terjed. A leginkább veszélyeztetett korcsoport a csecsemőké és a kamaszok, és fiatal felnőttek.

Agyhártyagyulladás tünetei csecsemőknél

Agyhártyagyulladás tünetei hasonlatosak az általános influenza tünetekkel: láz,  aluszékonyság, étvágytalanság, megváltozott sírási hang, homorú testtartás, fájdalmas sírás ha megmozdítjuk a picit, keserves sírás, kidudorodó kutacs, viselkedésváltozás,  izomgörcsök, szoptatás visszautasítása  Minél fiatalabb a csecsemő, annál bizonytalanabban a tünetek. A láz nem mindig magas.

Tünetek 1 éves kor feletti kisgyerekek és felnőttek esetében

Egy éves kor felett a tünetek szélesebb skálája mutatkozhat: nyak- vagy hátfájás, erős fejfájás, aluszékonyság, nyűgösség, nyugtalanság, irritabilitás,  zavartság (nem reagál ), láz, étvágytalanság, tudat beszűkülése , izomgörcsök, kerüli a fényt, hányinger,  hányás, járása bizonytalanná válik, szédülés lép fel, nyaki merevség, lefektetve oldalán fekszik, lábait sokszor felhúzva, fejét hátraszegi, és ellenáll, ha előre akarjuk hajlítani, súlyos esetben a testén kiütések jelennek meg. Ezek a kiütések valójában apró bevérzések, melyek rendkívül súlyos állapotra utalnak.

Hogyan terjed az agyhártyagyulladás?

A betegséget okozó kórokozók emberről emberre terjednek, például tüsszentés, köhögés vagy fertőző váladékkal szennyezett tárgyak megérintése következtében. A fertőzés leggyakrabban a légutakban jutnak be, majd a kórokozók a véráram útján jutnak a gerincvelőbe és az agyba. Előfordulhat, hogy arcüreg- vagy fültőmirigy-gyulladás előzi meg az agyhártyagyulladást. A zárt környezetben élők körében a fertőzés kockázta nagyobb, így a leginkább veszélyeztettek a baktériummal szemben védtelen fiatal, közösségbe járó gyerekek, a fiatal felnőttek. A betegség lappangási ideje 2-10 nap.

Milyen megbetegedést okozhat még az Agyhártyagyulladás?

A baktérium a vérkeringésbe jutva un. szepszist más néven vérmérgezést is okozhat. Ilyenkor a véráramba került kórokozók hihetetlen gyorsasággal szaporodni kezdenek és olyan mérgező anyagok termelődnek, melyek a hajszálerek elzáródásához vezetnek, fontos szervek és a bőr vérellátása romlik.

Agyhártyagyulladás kezelése valamint esetleges szövődmények:

A betegnek antibiotikumot adnak. A leghatásosabb antibiotikum kiválasztásához vér- és agyvíz-vizsgálatot kell végezni, hogy tisztázzák: baktérium vagy vírus okozta-e a fertőzést. Az agyvizet a gerinccsatornából, pici csecsemőknél a kutacs szúrásával nyerik. A beavatkozás alig fáj, sőt, utána enyhülnek a panaszok, a fejfájás, hányinger és a hányás. A vírusos agyhártyagyulladáskor nincs szükség antibiotikus kezelésre. Tartós központi idegrendszeri elváltozásokat, agyideg, látó és hallóideg sérülést, mozgászavart okozhat. Visszamaradhat értelmi fogyatékosság, viselkedészavarok, vagy epilepszia is. A gennyes folyamat szövődménye lehet a szeptikus állapot. A betegség kimenetele függ az életkortól és a kórokozótól.

Az Agyhártyagyulladás megelőzése

A védőoltáson kívül nincs hatékony megelőzés. Meningococcus-ban szenvedő beteg környezetében a fertőződés veszélye nagy. A vele szoros kapcsolatban lévők – minél hamarabb – antibiotikumot kapnak, mely elpusztítja a torokban, orrban lévő baktériumokat. Az oltást követően 7-10 nap után alakul ki a védelem. Az oltást megkaphatják a csecsemők is, de az ő oltásuk nem ad tartós védettséget, ugyanis immunrendszerük még nem alakít ki memóriaválaszt. Az oltási sorozat az ő esetükben több, néhány héttel egymást követve alkalmazott oltásból áll. Fontos tudni, hogy a vakcina által elérhető védelem nem egy életre szól, a csecsemőkorban adott C-típusú védőoltást ismételni kell 5-6 év után. A védőoltás tekintetében számtalan érv és ellenérv olvasható napjainkban. Vannak országok ahol a védőoltásokat “kötelező” jelzővel illetik és ennek megfelelően annak elmulasztása akár jogi lépéseket is vonhat maga után. Napjainkban már több országban csak javallottak a védőoltások. Számtalan védőoltással kapcsolatban olvashatóak tanulmányok, melyek azok inkább káros, mint védő hatására hívják fel a figyelmet. Ezekre cikkünk nem tér most ki. Azonban mindenki számára érdemes elmélyülni ebben a kérdésben.
A legfontosabb, figyeljünk gyermekünkre, és ha a legkisebb tünetet is észleljük nála, forduljunk szakorvoshoz. A WaterWipes Babák Mamák világa blog olyan témákat keres, melyek mindenki számára érdekesek és hasznosak lehetnek. Amennyiben Önnek tetszenek a bejegyzéseink kérjük ossza meg azokat. Abban az esetben ha érdekes témákról olvasnak, kérjük jelezze felénk mely témák lehetnek azok és örömmel felkutatjuk a forrásokat és írunk róla Önöknek. A WaterWipes számára fontos az Önök véleménye és visszajelzése. Ezért keressenek minket bizalommal!
A cikk nem minősül orvosi szakvéleménynek. Minden esetben kérje ki orvosa szakvéleményét. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás. Nem vállalhatunk semmilyen felelősséget azzal kapcsolatban, hogy olvasóink hogyan használják fel a webhelyen közölt információkat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A weboldal használatának folytatásával elfogadja a cookie-k használatát. (INFO)

A weboldal cookie-beállításai "cookie-k engedélyezésére" vannak beállítva, hogy a lehető legjobb böngészési élményt nyújtsák. Ha továbbra is használja ezt a weboldalt anélkül, hogy megváltoztatná a cookie-beállításokat, vagy az "OK" gombra kattint, akkor beleegyezik ezek használatába.

BEZÁR